A kúria a XVIII. század második felében épült, a timpanon bővítés a rajta lévő évszám tanúsítása alapján 1848-50 között keletkezett. A ház teljes egészében egy boltíves pincére épült, falai kőből illetve téglából állnak. A tető zsindellyel fedett.
A Jancsók tulajdonában lévő épület utolsó családi tulajdonosa Jancsó Péter volt, a végrendeletében szereplő örököstől vásárolta meg Szászné Bruckner Marianna 2004-ben. A kúriához gazdasági épületek, egy régi istálló és csűr tartozik, valamint kb. 10 hektár rét, legelő, erdő és egy kis patak. Az épületet a család saját céljaira használja, de falunapokon és a Jancsók találkozói alkalmával mások számára is megnyitja. A kúriát körbevevő természetes környezet, amely számos gombafajnak egyedüli lelőhelye, be van kerítve de egész évben látogatható.

A kúriát a hozzá tartozó épületekkel együtt 2004-2007 között Fekete Márta szakértő vezetése mellett restaurálták, a kivitelezést id. Tulit Attila végezte el. A Jancsó kúria B kategóriás műemléknek lett nyilvánítva a Romániai Nemzeti Kulturális Örökség Bizottsága által 2012-ben.

Jancsó Péterrel illetve a gelencei kúriával kapcsolatban fontos információk találhatók:
Bodor Ferenc: Eper és medve – Jancsó Péter birtoka (Ökotáj, 1992. 2. szám),
Bodor Ferenc: Kisnemesek (Városlakók 1989),
Szentkatolnai Bakk Endre: A Bak és Jancsó család története (Hunyadi intézet, 1883 Budapest),
Sántha Tibor: Gelence környéki nagygombák (Acta Siculica – anuarul Muzeului National Secuiesc 2001, vol. 1. Sfantu Gheorghe, 2002. pag. 81-92),
Sántha Tibor: Az erdélyi nedűgombák és a ritka Hygrocybe subpapillata első adata a Kárpát medencéből (Mikrobiológiai közlemények 2001. nr. 1-2 pag. 67-76)

Szolgáltatások: udvar, 10 hektáros kert bármikor megtekinthető, az épület előzetes értesítés mellett