A Csoma-kúria festői környezetben, a gazdag múltra visszatekintő háromszéki Gelencén található, a Csoma család ősi földjén, melyről többrendbeli birtokmegerősítő levelek, és az 1500-as évekből fennmaradt kéziratok is tanúskodnak.

A jelenlegi kúriát az 1900-as évek elején építtette Csoma Gézáné, Bodor Ilka. Ekkor az ősi telken még állt egy másik, régebbi udvarház is, amelyet a jelenlegi kúria felépítése után lebontottak, valamint az új építménnyel szemben szintén állt egy Csoma kúria, aminek az állapota a kommunizmus idején megromlott, a kilencvenes években pedig lebontották, de mindkét kúria és az akkori melléképületek még láthatóak a régi katonai térképeken.

Az épületeket és az ősi telket körülvették az akkor még a család tulajdonában álló erdők, többek között a nagyerdőn a „Csomák uttyja”-nál található erdőségek, jobbról a "Csomahegye" (mai nevén Nádika/Ladika), ami aljában található a Csomák ősi családi sírhelye, balról a Csere erdő a szaladári temetővel, ahol Kádár Ferenc sírja (Csoma Ilka nagyapja) a legrégebbi. A termőföldek és mezőségek „Imetsfalva” és „Sárfalwáig” tartottak – olvashatjuk az Erdélyi Fejedelmek Királyok Könyveiben (1569–1602).

Az első világháborútól kezdődően a különböző társadalmi rendszerek nyomására, valamint a mai napig zajló bürokrácia és egyéb akadályok miatt e több mint száz év alatt a család több generációját meghurcolták, ellehetetlenítették, és elvesztették vagyonuk jelentős részét.

A Csoma-kúria klasszicista stílusban épült, egyedi félköríves timpanonnal, valamint oszlopos főbejárattal. Belső terei a korabeli szögletes, klasszikus stílusjegyeket hordozzák. Az épület alatt boltíves pince található. Tetőszerkezete eredetileg kettős fedéssel épült, ezt azonban egy vihar tönkretette, így ezt átépítették.

A házat tágas udvar övezi gazdasági melléképületekkel és díszkerttel. A birtokot eredeti helyén fennmaradt, többrendbeli javításon átesett kőkerítés övezi, bejáratánál vakolatdíszekkel ellátott kőkapulábakkal, amely már a 17. század környékén épülhetett de akár régebbi is lehet. A főbejárathoz közel egy ugyancsak több száz éves, téglából és kőből épült gabonatároló található. Pontos építési dátuma ismeretlen.

A Csomák évszázadokon át segítették a helyi közösséget, és biztosítottak megélhetést a helybélieknek az akkori rendszernek megfelelően: hatalmas erdőségek és termőföldek megmunkálása által, vízi malmok, fűrészmalmok, üveg- és papírgyár, pálinkafőzők működtetésével. Több rendben adományoztak jelentős értéket az egyháznak, templomok építésére és felújítására, futballpályát alakítottak ki a helybelieknek. A falu iskolája is az egyik Csoma-földön áll.

A falu bejáratánál, a Kápolna nevű földrészen állt egykor egy kápolna, amelyet Csoma Zsigmond épített és ápolt, és amely az 1800-as évek végére leomlott, majd romjai eltűntek.

A Csoma nemzetség a székely primor családok közé tartozott, számos ősi, nemesi családdal áll rokonságban, mint a Barabás, Bodor, Bánffy, Báthory, Béldy, Dombi, Gaál, Jancsó, János, Kádár, Kónya, Nagy stb., de többek között az angol királyi családi ág is kapcsolódik a családfájukhoz. Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós oldalági leszármazott. A család címerei az UNESCO által védett, 14. századi, gelencei Szent Imre római katolikus erődtemplom kazettás mennyezetén, valamint a karzaton, a barokk festményeken láthatóak.

A fennmaradt, történelmi jelentőségű dokumentumoknak köszönhetően a család története jelenleg feldolgozás alatt van, az erről szóló összefoglalók folyamatosan elérhetővé válnak a kúria saját honlapján (www.csomakuria.com).

A Csoma-kúria jelenleg a család leszármazottainak tulajdonában van, önerőből zajlik a felújítása. Célja a közeljövőben, hogy számos olyan kulturális eseménynek adjon helyet, amely ápolja és megőrzi úgy a család történetét, mint a környék és a székelység történelmi jellegzetességeit, hozzájárulva ezáltal Gelence és Székelyföld turisztikai értékéhez.